Neves haverok az erdei táborban (egy lesimegfigyelő tudósítása) 2. rész

mommy_mia_blog_neves_haverok_2

(Ezt a “felnőttmesét” egy nyári Facebook játékunk, a NEVES(S) HAVER! ihlette. A 4 részes történetben a játék résztvevői által beküldött összes – közel 170!!! – babahaver név szerepel.)

Érkezés után a haverok először regisztrálják magukat, majd bedobják névjegyüket egy nagy kalapba (a tábor végén nyereménysorsolás lesz!), és aztán szabad idejüket töltik egészen addig, amíg el nem kezdődik az első foglalkozás.

Sanya és Mátyás, a két béka a patakparton brekegnek az élet folyásáról, miközben nem messze tőlük Citromcápa készül úszni a csermely cseppet sem mély vizében, de eszi, nem eszi, nem kap mást, az óceán tenger messze van! Sziszi, a kígyó is ott tekereg, csak el ne tekeregjen teljesen, mire kezdődik az első óra! Marcella, a sellőbarbi épp elsiklani próbál előle, de a nagy sietségben felsérti magát, és bizony elerednek a könnyei. Pipi, a pataktündér azon nyomban szól Falevél kisasszonynak, aki lényegében egy szuperhős. Titkos képessége, hogy egy mozdulattal felszárítja a könnyeket, és erre a szolgáltatására most kifejezetten nagy szükség van.

A patak másik partján Pillácska ébredezik szendergéséből. Megdörzsöli a szemét, mert valami nem stimmel. Mintha nem ott ébredt volna, ahol elnyomta a buzgóság. Hiszen ott nem volt két ekkora nagy kő a mederben! Hogy kerültek ezek ide? – morfondírozik magában. Az egyik fölött Zümzüm, a méhecske köröz, sőt, épp most landol rajta. De jaj, mi ez?? Megmozdult a kő! És most már a másik is!

– Ajjaj, földrengés lesz?? – kiáltja lélekvesztve.

– Egy frászt lesz földrengés – röfögi lakonikus egyszerűséggel Fufuf, a malac, aki ott dagonyázik egy megtermett pocsolyában. – Hiszen ez Manci és Boci, a két víziló, te buta! Bár, ami igaz, az igaz. Az utóbbi neve elég furcsa egy vízilóhoz képest… Lehet, hogy kém? Na, de ezzel az alkattal? Hááát… akár lehetne a 007-es ügynök is, elég jól álcázta magát, persze csak mások előtt… Engem nem könnyű átverni – folytatja a diskurzust saját magával a coca.

Néhány méterre innen óriási ricsajt csapnak valakik. Birka Berta báb, Öri-Bari, Pumpi, a bárány, Morton, a fekete bárány és Bárány Bé getnek. Vagyis a bárányok közel sem hallgatnak! De miért is hallgatnának? Még nem kezdődött el a foglalkozás, bégethetnek kedvükre.

Órák óta úton van, de csak mostanra ért oda a büféhez TekiLa, a teknőc, aki szerelmi bánattól sújtva még lassabban araszolt, mint általában.  Nem volt egy gyors menet, az biztos. Mindenesetre egy kis citromért és sóért rimánkodik, hogy ezek segítségével enyhítse bánatát.

Sünimali, a sün, mint pikoló fiú segít be a tábor ideje alatt a pultosnak. Elég tüskés a kedve, de ennek ellenére szó-hang nélkül kiszolgálja a kuncsaftot.

Kicsi Anya, a denevér, piros-fehér kockás konyharuhával a jobb kezében az egyik faágról lóg fejjel lefelé a büfé pultja felett. Szeret anyáskodni, bár itt most nem nagyon mondhatja senkinek, ne igyál annyit, fiam (vagy lányom), hiszen alkoholos ital nem kapható az erdei iskolában. Persze mint láttuk, adódhatnak olyan helyzetek, amikor jól tud jönni egy kis anyai dorgálás.

A pultot még Vidámfigura és Furafigura támasztja. Meleg szendvicset majszolnak, de majd’ megvesznek a szomjúságtól.  Jancsi Bohóc, a Zuglói Suttyó most ér oda a pulthoz – össze is súgnak, akik meglátják -, üdítőt kér, miközben alig láthatóan egy butykos kandikál ki a felöltőjéből.

– Taxi! – süvít bele az éterbe Telefon, a nevenincs.

– Tessék! – válaszol Xaxi, a csacsi, aki kicsit nagyot hall. Soha nem tudja eldönteni, vajon őt szólítják-e vagy taxit rendeltek.

– Igazából te is tudnál segíteni… Képzeld, fáj az egyik lábam, és Sid, a lajhár megígérte, hogy elfuvaroz az elsősegélyhelyre, de olyan lusta, meg se moccan. Már a csigától, Csigusztól is kértem segítséget, de vele még holnapra sem érnék oda – kesereg Kitti, a katica.

– Hááát, nem biztos, hogy a legmegfelelőbb haverokhoz fordultál. Mondjuk, én sem megyek úgy, mint a villám, de náluk azért klasszisokkal jobb vagyok. Naná, hogy segítek, mássz fel szépen a hátamra!

Bóbita, a tündér egy bokor körül lejt táncot (neki rendben a lába), aminek mélyén PókFáni szövögeti terveit. Mimi, a balerina cocaka is ott táncikál. Ropja egész álló nap, mégsem ad le semmit a súlyából, így az, hogy a Vogue címlapján lássa viszont magát, továbbra is csak vágyálom marad.